HTI-hez kapcsolódó cikkek

Dr. Hajdú Ferenc A K5-ös jelű 45 mm-es gyalogsági páncélromboló fegyver fejlesztésének története

A fegyver prototípusának elkészítése a HTI 1952-es tervében szerepel először. A műszaki követelményeket az MNVK tüzér főnöke és a HTI kézifegyver szakosztálya dolgozta ki, a kísérleti példány elkészítését Kucher József mérnök őrnagy a HTI kézifegyver szakosztályának vezetője szakosztályával, valamint a Danuvia és a 133. számú Vállalat végezte. A fegyvert a gyalogság harcrendjébe tervezték, mely páncélromboló gránátjaival alkalmas volt az ellenséges páncélozott járműveinek, harckocsijainak leküzdésére.

Dr. Hajdú Ferenc: 90 éve alapították a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézetetet - 2. rész

A II. világháború hasonló örökséget hagyott Magyaror­szágra, mint az előző. A HTI még rosszabb helyzetbe került. Nem csak a fegyverzet és az ipar került lerombolás­ra és kifosztásra, hanem a szakképzett állomány is harmadolódott. Akik nem estek el és nem menekültek külhonba a kommunista hatalomátvétel elöl, azok megkezdhették a HTI újjászervezését. A Hungária körúton megalakuló műszaki törzset, már mint Haditechnikai Intézetet, Molnár Pál hmtk. altábornagy vezetésével átköltöztették a Daróczy úti objektumba.

Dr. Hajdú Ferenc: Leipniker Artúr mérnök ezredes

 

Leipniker Artúr mérnök ezredes hadmérnöki pályafutását a Haditechnikai Intézetben kezdte, ahol minden szakmai lépcsőt végigjárva, parancsnokként került nyugállományba. Nyugállományba vonulása után sem szakította meg kapcsolatait a szakmával és egykori kollégáival. Részt vett a szakma rendezvényein és értékes tanácsaival, észrevételeivel segítette a fiatal mérnökök munkáját.

Dr. Hajdú Ferenc: 90 éve alapították a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézetetet - 1. rész

A mohácsi csatavesztés után a magyar vezetésnek közel 400 évig nem volt lehetősége önálló államszer­vezet kialakítására. Mint Európa összes fejlett orszá­gában az osztrák uralkodó elit is felismerte, hogy a hadse­reg harcértéke nem emelhető tovább a létszám és az izom­erő növelésével, ehhez a tudomány újdonságainak alkal­mazására van szükség. Kezdetben a tüzérség és az erődí­tés volt az a két terület, ami kivívta, hogy az uralkodó önál­ló szervezetet hozott létre, melynek célja a hadsereg ellá­tásának és műszaki fejlesztésének megoldása volt.

Dr. Hajdú Ferenc: A Haditechnikai Intézet páncélromboló rakétavető fejlesztései az 1950-es években I.

A második világháború után a hadsereg személyi, szervezeti fejlesztése az 50-es évek elejére érte el azt a szintet, amikor már megalapozott (néha irreális) katonai és műszaki igényeket tudott támasztani eszközrendszerének kialakításához. A fejlesztések prioritási sorrendjében előkelő helyen állt a magyar páncélelhárítás kiépítése. Az egyik elképzelés szerint a kis alegységek páncélvédelmét kellett megoldani úgy, hogy ne szoruljanak harckocsi vagy páncéltörő tüzérség támogatására.

Prokob Tibor-Búza Tibor: A Föld-Hold távolság megmérése

Az 1946-os Hold-reflexiós kísérlet megismétlése mai eszközökkel


Bay Zoltán születésének századik és a Haditechnikai Intézet megalakulásának nyolcvanadik évfordulója szolgált apropóul, annak a kísérletnek, amelynek célja az volt, hogy a Magyar Honvédség és a HM HTI ma rendelkezésre álló eszközeivel megismételjük Bay Zoltán és csoportja Hold-reflexiós kísérletét.

Prokob Tibor-Berkovics Gábor: Radarfejlesztések Magyarországon a második világháború alatt a Haditechnikai Intézet irányításával

A II. világháború során az egyik legfontosabb katonai feladat (különösen a hátországban) a repülőgépek időbeli felderítése, a riasztás, a folyamatos, pontos, minimális késedelmi idejű tájékoztatás, a vadászrepülők és légvédelmi tüzéreszközök aktivizálása, időbeni harcbavetése volt. A háború elején kialakított figyelő és jelentő rendszer lehetőségei nem biztosították a korai és pontos légihelyzet információt a légvédelmi feladatok hatékony megoldásához.

Anglia, Japán, az USA és a Szovjetunió a háború kezdetétől fogva fejlesztette a rádiólokációs eszközeit. 1940-ben az angliai légvédelem elsődleges riasztását (angliai légi csata) már ezen eszközökből kialakított korai előjelző rendszer biztosította. A radarok alkalmazhatóságát kezdetben nagy hely- és energiaigényük erősen korlátozta. A magnetron, feltalálása és alkalmazása, -mint az impulzusüzemű radar mikrohullámú-adócsöve -jelentősen csökkentette az előbb említett problémákat. 1942-ben az angolok átadták a magnetron dokumentációját az amerikaiaknak is.

A Haditechnikai Intézet szerepe a hazai haditechnikai fejlesztésben

Az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában a közös had­sereg technikai fejlesztését végző intézet 1918-ig Wiener Neustadtban működött. A fiatal önálló magyar állam első feladatai között szerepelt a magyar haditechnikai kutatás és fejlesztés kialakítása. 1920-ban a Honvédelmi Minisz­térium létrehozta a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézetet, de fél év múlva a nemzetközi fegyverzeti ellen­őrzések miatt rejtve, Technikai Kísérleti Intézet néven egyetemi intézetnek álcázva tovább működött. Az Intézet nélkül a Magyar Honvédségnél új haditechnikai eszközt nem lehetett alkalmazni. A fegyverek vizsgálatához szük­séges technikai kísérleteknél Hajmáskér és Örkénytábor melletti lőtereket használták.
Az Intézet vezetője hamarosan a hadi műszaki törzs­kar (hmtk) vezetője lett, aki közvetlenül tárgyalt a minisz­terrel és előterjesztési joga volt a kormányzóhoz. Az In­tézetnél fiatal, tapasztalt katonatiszt-mérnökök teljesítet­tek szolgálatot.
A fejlesztési munka számos eredménye közül a bemu­tatást Dr. Feimer László hmtk. alezredes munkájával kezd­jük, aki 1929-30-ban kidolgozta a „K" vasúti híd terveit, en­nek 36. M és 41. M változatait a háború során sűrűn alkal­mazták, de még ma Újpesten az Északi Vasúti Híd egyes elemei is ebből a háborús készletből kerültek a helyükre.

Szakály Sándor: Az M. Kir. Honvéd Haditechnikai Intézet parancsnokai 1920-1945

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően az önálló magyar haderő megszervezése nem kis feladat elé állította az ország politikai és katonai vezetőit. A Kár­olyi Mihály nevével fémjelzett népköztársasági kísérlet, majd a Kun Béla nevéhez kötődő tanácsköztársasági kí­sérlet után hatalomra került, önmagát ellenforradalminak nevező rendszer a trianoni békediktátum szigorú előírá­saival találta szemben magát. A békediktátum egy maxi­mum 35 ezer fős, önkéntesekből álló hadsereg felállítá­sát engedélyezte, mely létszámnak egyhuszada (1750 fő) lehetett tiszt és egytizenötöde (2334 fő) altiszt. Szigo­rú előírások vonatkoztak a rendszerbe állítható fegyve­rek számára, minőségére, tilos volt a páncélosok, repü­lők hadrendbe állítása, de a lövegek űrméret szerinti száma is előírt volt.

Dr. Ráth Tamás: Gyulaffy Bélára emlékezve (Haditechnika: 2010/2. szám.)

Hosszú betegség után meghalt barátunk és szeretett kollégánk, Gyulaffy Béla. A Haditechnikai Intézet, a Technológiai Hivatal volt és jelenlegi munkatársai kísérték el utolsó útjára.

FansBRANDS

Eredeti Forma1 termékek