Bartholomeidesz Sándor 1901. március 6-án született Szegeden. A Ludovika Akadémiát 1921. augusztus 20-ai hadnaggyá avatásával fejezte be. 1925-ig az 1. honvéd gyalogezredben szolgál, 1930-ig a 6. honvéd gk. vonatosztály állományába került Debrecenbe. Beosztási ideje alatt elvégezte a József Nádor Mûszaki Egyetemet, és okleveles gépészmérnöki képesítést szerzett. Innen nevezik ki 1930. szeptember elsejétõl az Állami Gépkocsi Üzembe Budapestre. Másfél év után 1932-ben került beosztásba a Honvédelmi Minisztérium 3/b osztályának állományába. Innen iskolázták be 1935-ben a hadimûszaki törzskari tanfolyamra, melyet „igen jó” eredménnyel elvégzett.
1938. június elsejével került beosztásba a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézethez az V. szakosztály állományába. A HTI-bõl iskolázták be 1939-ben a hm.tk. törzstiszti vizsgára, melyet szintén „igen jó” eredménnyel tett le. 1942-ben hm.tk. alezredessé, 1944. november elsejével hm.tk. ezredessé nevezték ki. Ekkor már nem dolgozott a HTI-ben.
1945. április 23-tól 1948. június 28-ig szovjet hadifogságban volt. Hazatérte után az igazolóbizottsági vizsgálatok után ellátási igényeinek meghagyása mellett, mint nélkülözhetõt, elbocsátották. A HTI újjászervezése során a megnövekvõ feladatmennyiség megkövetelte a régi szakemberek reaktiválását, ezért 1949-ben felvették az Intézethez a motor és alváz alosztály állományába. Az új, politikailag megbízható szakembergárda kinevelésére létrehozott hadmérnöki kar oktató gárdájába számos régi szakember mellett 1951 novemberében Bartholomeidesz Sándor ezredest is áthelyezik a HTI állományából. Késõbb portásként dolgozik, szakértelmére már nem tartottak igényt. Valószínûleg 1985-ben halt meg.
