Gerlei István

Gerlei István mérnök ezredes

fejlesztő mérnök, parancsnok, főigazgató, programiroda-vezető
Gerlei István

1965-ben végzett a BME Gépészmérnöki Karán (járműgépész szak, autógépész ágazat) mint okleveles gépészmérnök. [Diplomatervében – többedmagával – gázolaj-, földgáz vegyes üzemű motorok kialakításával (sorozatban gyártott motorok átalakításával) és vizsgálataival (fékpadi méréseivel) foglalkozott, amelyek tekintve, hogy a Gázgépek és Automobilok Tanszéknek egyúttal ún. „Kk.” munkája is volt, kísérleti szinten a gyakorlatban is megvalósításra kerültek. (A téma a tanszéki, korábbi biogáz motorok folytatása volt, és a következő évfolyamoknál tovább folytatódott a benzin és földgáz vegyes üzemű változattal.)]

Az egyetem elvégzése után – mivel 1963 óta HM ösztöndíjas, majd hivatásos katonatiszt volt – a Magyar Honvédség (akkor Magyar Néphadsereg) egyik ún. középjavító üzemében dolgozott öt évig (MN 6022 Kaposvár). Itt kerekes és lánctalpas gép- és harcjárművek, áramforrás aggregátok különböző szintű javításaival foglalkozott, egy évig a gépjárműjavító műhely vezetőjeként (század pk.), négy évig az alakulat főmérnökeként (pk. technikai helyettes). Munka mellett 1969-71 között (levelező formában) elvégezte a BME Gépészmérnöki Kar gazdasági mérnöki szakát (gépipari ágazat) is. Ennek diplomatervét („Korszerű módszerek alkalmazása /speciális/ műszaki fejlesztésben.”) 1974-ben védte meg. (Okl. gazdasági mérnök.)

1970-től 1997-ig ‒ nyugdíjazásáig ‒ dolgozott a Haditechnikai Intézetben. Feladatait különböző katonai rendfokozatokban (ezredessel bezárólag) és különböző beosztásokban végezte: témafelelős, osztályvezető helyettes, osztályvezető, főmérnök, parancsnok helyettes, parancsnok, főigazgató.

Témafelelősként mintegy 15 évig a fő területe a tábori vízellátás és eszközei fejlesztése (vízkitermelés, víztisztítás, vízszállítás, stb.) volt, de emellett foglalkozott tábori egészségügyi eszközökkel, különleges járműfelépítményekkel (pl.: tábori műtő ún. szétnyitható zárt felépítményben), és műszaki- valamint hadtáptechnikai eszközök (pl.: tábori sütöde) fejlesztésével is.

Konkrét fejlesztési témái ebben az időszakban, a teljesség igénye nélkül:

  • Vízsebességmérő 
  • Aknakifordító eke harckocsikhoz (a licenc hazai gyárthatóságának felmérése) 
  • 4 m3/h teljesítményű mobil katonai víztisztító (ún. ezred vízközpont készletezésben) 
  • A fordított ozmózis felhasználhatóságának vizsgálatai a katonai víztisztítási technológiában 
  • Víztisztító csapateszközök egységes vizsgálati metodikája 
  • Tábori műtő 
  • Tábori mobil sütöde (témafelelős: Báhidszki István mk. ka volt) 

Az intézet vezetőjeként a parancsnoki, főigazgatói teendői mellett – többedmagával –foglalkozott a haditechnikai kutatás és a műszaki fejlesztés módszertani kérdéseivel: egyrészt a HTI szintjén ún. belső végrehajtási utasítások kidolgozásával, másrészt MH/HM szintjén az egységes kutatási-fejlesztési metodika kidolgozásával és miniszterhelyettesi bevezetésének előkészítésével.

Nemzetközi együttműködési feladatai terén személyes részvételével is tartotta és szervezte a kapcsolatokat a VSz tagállamai hadseregei haditechnikai intézeteivel.

1990-91 között részt vett a Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetének a HTI-be kihelyezett szakközgazdász képzése megszervezésében (vállalati komplex szervezés-vezetés, értékelemzés); ezzel biztosítva a HTI mérnök állománya egy részének a továbbképzését, ill. középvezetői utánpótlásának egy részét.

A BME ún. speciális mérnökképzései során, az általános hadmérnöki ismeretek tantárgy keretében 1997-ig a módszertani kérdéseket (az ötlettől a sorozatgyártásig) tanította, „Bevezetés a haditechnikai kutatás-fejlesztésbe” címmel. A hazai haditechnikai kutatás-fejlesztés módszertani, dokumentációs kérdéseiről egy egyetemi (BME) jegyzet-részt készített.

Az intézet vezetőjeként képviselte a honvédséget a MTESZ-ben, valamint az Ipari Formatervezési Tanácsban. 1989 óta tagja a Magyar Asztronautikai Társaságnak (MANT). Az 1990-es években részese volt a NATO-ba való integrálódásnak, illetve egyes szövetséges hadseregei, (pl. a Bundeswehr) különböző vizsgáló állomásai és a HM HTI kapcsolatainak kialakításában.

Számos szabadalom kidolgozásában vett részt és az évek során hat megadott szabadalomnak volt társszerzője. (Legutóbb – 2011-ben – egy használati mintaoltalom kidolgozására került sor, amely ballisztikai testek hatásait kivédő szerkezettel foglalkozik és a Rába Jármű Kft. a jogosultja.)

„Aktív” pályafutása során számos katonai és néhány polgári kitüntetés után 1997. 03. 15-én megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

1997-ben nyugdíjba ment, de szakmailag azóta is aktív az alábbiak szerint: 

  • Néhány évig az OMFB keretében működtetett haditechnikai fejlesztési pályázatok elbírálásában vett részt szakértői szinten.  
  • 1997-1999 között a Híradástechnikai Rt.-nél a vállalatnál futó katonai műszaki fejlesztési témák befejezésének elősegítése volt a feladata, részben konkrét kidolgozói feladatokkal, részben katonai-műszaki tanácsadással.  
  • 1998-2003 között vezette, a szakmailag a HM gazdasági ügyeket felügyelő helyettes államtitkár alá rendelt (de a HTI-ben ill. jogutódainál települt) Gépjármű Program Irodát. [Ennek fő feladatai a követelményrendszer kidolgozása, a hosszú távú (15 éves) beszerzési program (ütemezés, költségbecslés, stb.) előkészítése, a jóváhagyatási elfogadtatási eljárás lebonyolítása, és a közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációinak elkészítése, valamint a járművizsgálatok tervezése volt. A vizsgálatok tervezése során a német Fejlesztési és Beszerzési Hivatal trieri, (WTD-40) valamint a francia DGA angersi járművizsgáló állomásaival elmélyült szakmai kapcsolatokat épített ki.]  
  • 2003-2004 között az IKARUS Egyedi Autóbuszgyár Kft.-nél az ún. katonai autóbuszok szerződéseivel kapcsolatos feladatok teljesülésének elősegítésével foglalkozott egyrészt tanácsadás, másrészt különböző konkrét kidolgozói munkák terén.  
  • 2003-tól napjainkig a Rába Jármű Kft.-nél mint katonai-műszaki tanácsadó a katonai terepjáró gépjárművek és különböző speciális felépítményeik szállítási szerződéseivel kapcsolatos feladatok teljesülésének elősegítésével foglalkozik egyrészt tanácsadás, másrészt különböző konkrét kidolgozói munkák terén. [Sorozatgyártási és átvételi technikai utasítások, Kezelési és karbantartási utasítások, Terepjáró gépjárművek vizsgálatai, ún. Védett járművek kialakítása (járművek és/vagy részegységeik „páncélozása”) stb.]