D-944 páncélozott szállító harcjármû (PSZH)

Az MN lövészegységei páncélvédettségének fokozása már a hatvanas évek elejétõl új PSZH beszerzését irányozta elõ. A fejlesztõk már a D-442 kialakítása során tervezték a gépjármû felfegyverzését. A hazai bázison történõ megvalósítását indokolták a második ötéves terv tapasztalatai. Az ötéves elõtervekben elfogadott magyar igényeket a külföldi partnerek a végleges egyeztetések során törölték.

A harmadik ötéves tervigények összeállításakor 1964-ben a honvédelmi tárca kifejezte aggodalmát a hazai gépjármûbázis tervezett felszámolása ellen. Az új páncélozott szállító harcjármû ugyanezen a bázison készült, így a teljesítõképesség megõrzése védelmi szempontból fontos volt.

A fejlesztés története

A PSZH fejlesztéshez a HM kidolgoztatta a szükséges harcászati-mûszaki követelményeket, amelyek a sorozatgyártott FUG átalakítását határozták meg. A kísérleti gépjármû 9 fõ szállítása mellett körforgó toronyba szerelt fegyverzettel is rendelkezett. A gépjármûvet szervokormánnyal, 13,00-18” gumiabronccsal, új fékrendszerrel, mellsõ differenciálzárral és nagyobb üzemanyagtartállyal korszerûsítették. Az alaptípusból kihagyták a mankókereket a hidraulikával együtt, az alsó vészkijáratot, a fûtõradiátort és a kéziszivattyút.

Az elsõ 7 példány az IL-10 csatarepülõgépekbõl kiszerelt 20 mm-es gépágyúval épült meg öntött acél körte alakú toronnyal. Az öntött tornyot a gyár nem volt képes sorozatban gyártani, ekkor tértek át a szabvány 14,5 mm-es géppuskatoronyra.

A torony átmérõje 1440 mm volt, forgatását kézi meghajtásúra alakították ki. A toronyban két fegyvertartó- bölcsõt és kettõs mûködésû irányzékot szereltek.

A fejlesztési tervekkel együtt elkészültek a kísérleti példányok. 1966 második felében elkészült az elsõ négy példány, amelyeket a Vlatava harcászati gyakorlaton próbáltak ki. A katonai és ipari szakértõk két prototípussal Táborfalván beszabályozási és üzembiztonsági próbát tartottak, majd a harcjármûvet 5000 km-es csapatpróbán tesztelték. A vizsgálatok során 68 pontos módosítási jegyzéket állítottak össze, amelyek között igen súlyos hiányosságok is szerepeltek.

1967 novemberében és decemberében a páncéltestet vizsgálták, a hermetikus zártság ellenõrzése mellett a zajvédelmet tesztelték. Az eredményeket összegezve kialakították a szériagyártás dokumentációját.

A sorozatgyártás során, 1970–79 között 2848 db PSZH-t készítettek. Az MN részére D-944-00, D-944- 21, D-944-22, D-944-31 és D-944 M modifikációkat gyártották. A határõrségünk részére a D-944-77 változatot szállítottak. MN készlet 1337 db, ebbõl 220 db D-944.00M volt.

Külföldi megrendelésre NDK-ba a D-944-40, D-944-41 és D-944-42 változatokat, 1363 db, Irak részére a D-944-50 és D-944-53 modifikációt adták át 150 példányban.

A PSZH gyártását 1980-ban a Rába befejezte.

A harcjármû bebizonyította, hogy a magyar szakemberek képesek egy megbízható haditechnikai eszköz gyártására. A PSZH-t sikerült több országnak eladni, de a gyártók és az ipari vezetõk elhamarkodott, meggondolatlan döntése miatt a harcjármûvek a roncstelepekre kerülnek. Az NDK készletet az ottani határõrség kapta, ott sem vált be, katonai segélyként több száz db-ot küldtek Dél-Jemenbe. Ott váltak ócskavassá a sivatagban. Az iraki 150 db-ot a milícia kapta, sorsukról nincs adat, de az 1991-es háborúban már nem szerepeltek.

A PSZH alapváltozat sorozatgyártású példánya	A PSZH (D.944.00) parancsnoki változata és az Árpádtûzvezetõ rendszer vezetési pontja

Forrás: Hajdú Ferenc - Sárhidai Gyula: A Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézettől a HM Technológiai Hivatalig (HM Technológiai Hivatal, 2005)