43M TAK harckocsiakna

Hatala András: A 43M TAK harckocsiakna

Az 1940-es évek első felében felfedezett lövedéket kilövő üreges töltet a világ robbantástechnikai történetében kiemelkedő jelentőségű. Magyarországon Misnay József hmtk. őrnagy szolgálati helyén, a Haditechnikai Intézetben fedezte fel a lövedéket kilövő üreges töltetet, és ennek az ad különleges jelentőséget, hogy a Magyar Királyi Honvédség - mintegy harminc évvel megelőzve más országok hadseregét - 1943-ban már rendszeresített ilyenfajta robbanó hadianyagot.

Elődje, a 36M TAK nyilvánvaló hiányosságait egy új aknatípus rendszeresítésével kellett megszüntetni. Az új aknának mindenekelőtt akkora robbanóerővel kellett rendelkeznie, hogy a világháború végén tömegesen megjelenő orosz nehézpáncélos-technikát eredménnyel rombolhassa. Második fő szempont volt az egyszerű gyártás. A 36M TAK-nál alkalmazott drága és gépigényes fémmegmunkálást olyan eljárásokkal kellett kiváltani, amelyek lehetővé tették a munkaközösségi gyártást, lehetőleg olyan elemekből, melyek semmilyen speciális felkészültséget nem igényeltek az előállító üzemtől.

A 44M LÖTAK oldalakna végső kialakítása során merülhetett fel az ötlet a HTI mérnökeiben az új akna bázisán egy olcsó és hagyományos célú akna kialakítására. A fejlesztőmunka eredménye a kor színvonalának mindenben megfelelő akna lett, amelyet a korabeli fémkereső műszerekkel nem lehetett felderíteni. Ezt úgy érték el, hogy az akna szinte teljesen fémmentes volt, ezáltal a gyártását is az ipar olyan területére terhelték át, ahol még lehetett szabad kapacitást és anyagot találni. A falapokból és ragasztott kartonból kialakított aknatest magyar viszonylatban merőben új ötlet volt. A folyó háború tapasztalata volt, hogy egy földbe telepített akna gyakorlati használhatósági idejét a fa- vagy papírtest is garantálja még szélsőséges környezeti viszonyok közepette is. Az új technológia keresése során merülhetett fel a fém­mentesség kritériumának teljesítése is. A44M LÖTAK robba­nóanyag présszerszámát használva kellő mennyiségű és méretű töltet állt a szerkesztők rendelkezésére, így a lényegi elem gyártása azonos bázison történt, tovább egyszerűsítve a gyártó helyzetét. Bélésfém nem volt, viszont a tányér kiképzése megmaradt, tehát a robbanást kismértékben összpontosítja, ezzel is fokozva az átütőerőt.

A 43.M TAK metszeti rajza az eredeti 1944-es utasításból

1. ábra A 43.M TAK metszeti rajza az eredeti 1944-es utasításból


A gyújtószerkezet teljesen új konstrukció. Bakelitből készült, gyártása olcsó és gyors. Mindezek mellett a szerkezet egyszerű, telepítése könnyű és biztonságos. Elődjével ellentétben megfigyelt aknaként könnyen telepíthető mind magyar, mind német műszaki robbantófelszereléssel.

A szerkesztők érdekes elgondolása volt, hogy az aknatest oldalát bitumenes ragasztóval vonják be. Ezzel a céltárgyhoz lehetett ragasztani, bár ez harci körülmények között nehezen kivitelezhetőnek látszik. Ilyen módon minden bizonnyal nem használták.

A hivatalos magyar megnevezésében 43M a mintaszám. Viszont a konstrukciója biztosan mutatja, hogy a 44M LÖTAK-kal együtt rendszeresítették valamikor 1944 tavaszán. Gyártására a HM Vkf. 1. osztály anyagában találtunk egy utalást 1944. április 11-re keltezve:

„Rendszeresítés nélkül is megrendeltük az új záróharc-anyagokat(l). (...)

1.43M. TAK. Gyártása folyik 10-12 000 db/hó kapacitással. Eddig 16 000 db-ot a működő hadsereg részére kiutaltunk."

Terepmunkával is bizonyítottan a bevetése a Budapest körüli harcokban rendszeres volt. A vizsgált példány is erről a területről - Gödöllőről - való. Gyártóbázisa - mint szinte minden magyar hadianyagnak - Budapesten volt, tehát az 1945-ös dunántúli harcokban már csak a főváros ostroma előtt legyártott készletekkel harcolhattak. Előfordulása alap­ján kijelenthető, hogy a harcokra komoly befolyása már nem volt. Érdekesség, hogy egy hatvanas években készült ame;rikai aknaismertetésben még említik a 36M TAK mellett.

43.M TAK harckocsiakna

2. ábra 43.M TAK harckocsiakna

Szerkezeti leírás

Tiszta hengeres testű, korabeli katonanyelven „kalapdoboz" alakú. Az akna alapja és fedőlapja ragasztott fakorongokból (1, 2, 5, 6) áll. Ezek között a karton oldalfal (4) talál­ható, amelynek a külső felülete bitumenes ragasztóanyaggal kezelt. Ezt papírszalaggal borítják, hogy a kezelés során a kellemetlenségeket megelőzzék. Természetesen, ha a ragadási képesség használata szükséges volt, akkor a fedőszalagot le kellett fejteni.

A robbanóanyag (3) ugyanazon a gyártósoron készült, mint a 44M LÖTAK töltete, eltérés, hogy itt a közepe nincs átfúrva, hanem a gyújtószerkezetnek, illetve a gyutacsnak megfelelő furatot alakítottak ki. Kívülről papírral burkolták (8,9), amit enyves papírdarabok egymásra ragasztásával készítettek el. Ez hasonló a tűzijátékbombák testének gyártásához. Az egészet hozzáragasztották belülről az aknatesthez.

Működés

A 43M TAK harckocsiakna hagyományos, nyomásra műkö­dő akna volt. Ha a jármű csak a peremrészénél nyomta össze, az „elferdülés" ellenére a gyújtószerkezete akkor is felrobbantotta.

A töltete „üreges" volt, és az energiát felfelé összpontosí­totta, ennek ellenére ez a hatása csak korlátozott átütési eredményt adhatott, mivel bélésanyag nélküli volt.

Megfigyelt aknaként könnyen telepíthető volt mind magyar, mind német utászfelszereléssel. Aknacsapdát könnyen készíthettek belőle, nagy teret engedve a rögtön­zött megoldásoknak.

ADATOK

  • Szolgálati idő: 1944 tavasz
  • Technikai adatok:
    • Átmérő: 308 mm
    • Magasság: 134 mm
    • Teljes tömeg: 5,64 kg
    • Robbanóanyag: 4,42 kg/TNT
    • Gyújtószerkezet: 43M TAK 
  • Harcászati adatok:
    • Működtető tömeg: kb. 250 kg nyomás
    • Páncélátütés: nem ismert
    • Megfigyelt aknaként telepíthető. Felszedés ellen nem szerelhető.
  • Kivitel: Fa- és papírtestű hengeres akna, feketére festve. 
  • Csomagolás: faládában 4 db, 2-2 egymás felett gyújtónyílással felfelé; 4 db szerelt gyutacs külön dobozban melléhelyezve.

43 M TAK HARCKOCSIAKNA-GYÚJTÓ

Tervezése a 43M TAK aknával egy időben történt, annak szerves részét képezte. 

43.M TAK harckocsiakna

3. ábra 43.M TAK harckocsiakna


Szerkezeti leírás

A gyújtószerkezet az aknatest két különböző fődarabjához rögzített egy-egy fő egységből épül fel.

Az alsó egységet az alaplap (3) fogja össze, és 4 db facsavarral (4) rögzül az aknatest alsó faalapjához. Benne található a fenékcsavar (2), mindkét homlokfelületén kicsavaró kulcsnyílásokkal. Ebben az alkatrészben a belső merevítőbordák között található a gyújtószerkezet gyártójának jelzése és más technikai számok. A zárócsavar (1) kiszerelésével lehet a gyutacsot az aknába helyezni, így megfigyelt robbanótestként is alkalmazható.

A felső egységet a robbanótöltetbe ágyazott gyújtótestben (7) találjuk. Központi furatában van a 29M rövidített gyújtó­hüvellyel szerelt gyutacs (8), ennek peremének ütközik a nyomóhüvely (6). A nyomóhüvelyt a rugó (9) nyomja. Az egészet a szárnyas laposrugó (10) és a bütykök (11) tartják a helyén. A laposrugó a szegre (12) van ráhúzva, ami a rugóvezetőben (5) és az alátétben (13) rögzített. A rugóvezető a rugót két oldalról félkörívben körbeveszi, és a gyújtó­test hengeres belsejébe vezeti. A laposrugó szárnyai a gyújtótest két ferde kialakítású felületének támaszkodnak.

Működés

Az akna szállítása csappantyús gyutacs nélkül a fenékcsa­var magas oldalú részével befelé történt. Összeszerelése a fenékcsavar kicsavarásával kezdődött. Figyelni kellett, mert ezután az összes belső alkatrész kiesett. A 29M rövidített gyújtóhüvelyű csappantyús gyutacsra először a nyomóhüvelyt, majd a rugót kellett ráhúzni. Ezt a központi furatba kellett helyezni, majd a rugóvezetős belső egységet rá kellett helyezni úgy, hogy a laposrugó szárnyai a gyújtótest ferde felületeivel egy állásba kerüljenek. Ha másképp került be, akkor a fenékcsavart nem lehetett becsavarni.

Ebben a helyzetben az akna nem volt működőképes, mivel a fenékcsavar magas oldala hozzáért a gyújtótesthez, tehát az akna nem tudott terhelés alatt összerogyni és működni. Ebben a helyzetben a telepítés helyére még mindig biztonságosan szállíthatták.

Élesítése úgy történt, hogy a fenékcsavart kicsavarták, és megfordítva a homorú oldalával befelé visszacsavarták. Ilyenkor a magas oldala az akna fenéksíkjából kilógott, mutatva az élesített állapotot. Ezután óvatosan kellett telepíteni.

Amikor a jármű kereke vagy lánctalpa az aknát összenyomta, a gyújtótest két főegysége egymáshoz közeledett. Ilyenkor a csappantyús gyutacs rugója megfeszült. A laposrugó viszont csak addig tarthatta helyén a nyomóhüvelyt, amíg a gyújtótest annyira szétfeszítette a szárnyait, hogy a bütykök kibillentek alóla. Az alátámasztás megszűnésekor a közben egyre jobban feszített rugó felszabadult, és a csappantyús gyutacsot a szegre ütötte. Az akna felrobbant.

Hasonló volt a helyzet, amikor a jármű csak az akna peremrészére hajtott rá. Ekkor az akna ferdén megbillent az alapjához képest, de az alaplap kúpos kialakítása miatt a gyújtó összenyomódása ekkor is bekövetkezett, kiváltva az akna robbanását. Ha megfigyelt akna kellett, akkor az összes belső alkatrészt kivették, majd a zárócsavart kicsavarva a villamos gyutacsot beszerelték.

43.M TAK harckocsiakna

 4. ábra 43.M TAK harckocsiakna


ADATOK

  • Szolgálati idő: 1944 tavasza
  • Technikai adatok:
    • Alaplemez legnagyobb átmérője: 80 mm
    • Teljes hossz gyutacs nélkül: 47,3 mm
    • Teljes tömeg: 76 g
    • Gyújtótest anyaga: bakelit 
  • Működési sajátosságok
    • Aknába építése: rögzített. Nem kiszerelhető, mivel a gyújtó az akna szerves része.
    • Működési mód: nyomásra speciális ferde szögű működéssel.
    • Biztosítása: előbiztosítás nélküli, szolgálati kezelés alatt rögzítő elemmel.
    • Energiaközlés a töltettel: hüvelyes csappantyún   gyuta­cson keresztül detonaciós hullámmal. 
  • Kivitel: fekete test, ami könnyen összetéveszthető valamilyen elektronikai alkatrésszel.

A cikk a Haditechnika folyóirat 2010/6. számában jelent meg, szerzője Hatala András.

Felhasznált irodalom

  • Kezelési segédlet a 43M tányéraknához. HM, második kiadás, Bp. 1944.
  • Páncélrombolók harceljárása és kiképzése (segédlet). HM, Stádium, 1944.
  • Mentesített példány az MH. 1. HTHE mintadarabjai között.
  • A szerző személyes mérései.
Forrás cikk: