1909 - 1976
Kucher József 1909. november 12-én született Szőnyben. Elemi iskoláit Almásfüzitőn, középiskoláit a győri gimnáziumban végezte. Érettségi után beiratkozott a Magyar Királyi József Nádor Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának elektromos tagozatára, de a bécsi műszaki egyetemen is hallgatott előadásokat. Egyetemi ajánlással még a végszigorlat előtt elhelyezkedett a Brown-Boveri cégnél, és a varsói villamos erőmű felszerelésénél dolgozott. 1935-ben diplomázott. 1936-tól 1946-ig, katonai szolgálatai miatti megszakításokkal a Danuvia Fegyver és Lőszergyárban, illetve az újkécskei gözmalomban dolgozott. mint mérnök.
1931-től került kapcsolatba a hadsereggel. Évente hívták be különböző kiképzésekre. Először az érdi és mátyásföldi repülőtereken kapott elsőfokú, majd 1933-ban a pécsi repülőtéren másodfokú pitótaképzést. 1937 és 1938 között megfigyelői kiképzést kapott. A sikeres kiképzés után alhadnaggyá léptettek elő. 1941-ben vették hivatásos állományba. Ez év június 15. és 1942. március 10. között szovjet hadműveleti területen szolgáit. Egy hónapig vett részt harci tevékenységekben az ungvári VI. közelfelderitö repülő század kötelékben, mint megfigyelő tiszt. Itt léptették elő főhadnagynak. A Danuvia Fegyver és Lőszergyár Rt, mint kiemelt hadiipari cég kérte szolgálat alóli felmentéset és így tartalékálományba helyezték. 1942 és 1943 között, mint tartalékos hadmérnök dolgozott a II. önálló repülőműhelyben Tapolcán is. Együtt dolgozott Király Pállal a 39M és a 43M király féle géppisztolyokon. A fegyver azért tett Király nevével fémjelezve, mert ő volt az ismertebb és öregebb mérnök, de szabadalmi jogokon harmadrészben osztozott a Danuvia Rt, Király Pál és Kucher József.
A háború után még dolgozott a Danuviánál, de 1947. januárjától a Földművelésügyi Minisztériumban helyezkedett el, és a földreformnál felmerült gépészmérnöki feladatok megoldásával bízták meg. 1948. június 1-én katonapolitikai érdekből vették fel a hadseregbe és századosi rendfokozattal került a HTI állományába.
Kucher József mérnök százados
Fontos időszak volt ez az újjászerveződő HTI életében. Kucher mellett számos szakmailag magasan kvalifikált, de politikailag kevéssé megbízható embert vettek fel. Szükség volt erre, hiszen a politikailag megbízható, de szakmailag aluképzett fiatal kádereket fel kellett hozni a megfelelő szintre.
Kucher egyik első fejlesztése a HTI-ben egy gyakorló lőszer volt, amelyet az akkor rendszeresített lövészfegyverhez tervezett. A tervezett időnél féi évvel korábban készült el, ezért 1949. augusztus elsején őrnaggyá léptették elő. Kucher kimagasló képességeit az is bizonyította, hogy otthonosan mozgott a gépészet szinte valamennyi területén. Jól beszélt németül és angolul is. 1949. október elsején átkerült a kézifegyver szakosztályra. Rögtön hozzákezdett a 7,62 mm-es K1-és jelű könnyű géppisztoly és a 7,62 mm-es könnyű hevederes géppuska tervezéséhez. A K1-est 1952-ben rendszeresítésre ajánlotta fel a Haditechnikai Intézet. A géppuska prototípusát (melyet szintén K1 -tol K4-ig számoztak) a műszaki követelmények folyamatos változtatásai miatt a Danuvia csak 1952-ben gyártotta le.
A Budapesti Műszaki Egyetemen beindított hadmémökképzésbe is bevonták Kuchert, ahol fegyvertant adott elő. 1952-ben megkezdődtek a munkák a korszerű kézi páncélelhárító rakétafegyverek tervezésére és gyártására. A fejlesztések 45, 68 és 94 mm-es űrméretekben kezdődtek meg. Kucher feladatul kapta, hogy készítsen egy 45 mm-es kaliberű páncéltörő félautomata fegyvert. A Danuvia által legyártott mintapéldány a K5 45 mm-es páncélromboló gyalogsági fegyver nevet kapta. A fegyver által használt kumulatív gránát 100 mm páncélt tudott átütni.
Más fegyver-különlegeség vizsgálatán is dolgozott. Ilyen volt egy N3 jelű gyorstüzelő fegyver, amit II. világháborús német és magyar fejlesztések ihlettek. Kucher munkáját számos esetben ismerték el 1952-ig, de a felszín alatt már komoly feszültségek húzódtak. A csendes, szerény, visszahúzódó, csak a szakmájának élő mérnök egyre gyakrabban került hatalmukat féltő szakmához kevésbé értő emberek útjába. Sikerei ellenére jellemzéseiben azt írták, csak addig kell megtartani, amíg az új generáció nem képes leváltani.
1953-ban kémkedéssel vádolták meg, és február 14-én előzetes letartóztatásba helyezték. Bár a bírósági dokumentumokból kiderül, hogy érdemi vád nincs, csak a múltját róják fel. Ez a múlt pedig a Király Pállal készített közös szabadalmakra vonatkozott, melyeket a Dominikára költözött Király az USA-ban is bejegyeztetett, és a gyártást is megkezdték. Hűtlenség bűntette miatt kötél általi halálra ítélték. A letartóztatása után a lakásán is házkutatást tartottak, és minden ott lévő iratot elkoboztak. Amikor az íróasztalát pakolták ki, a kétéves lánya meghúzta az ÁVH-s nadrágját és azt mondta -„Azt nem szabad bántani, az édesapa asztala." Az ÁVH-s tiszt Ágnest átrúgta a szomszéd szobába.
A börtönben tovább dolgoztatták. Más mérnökökkel együtt Ő is tovább készítette a terveket, rajzokat. „Szabadidejében" többször kivittek a vesztőhelyre, ahol végig kellett néznie mások akasztását, és a saját akasztására is kellett „gyakorolnia". Az ítéletet a Katonai Felsőbíróság július 13-án kegyelemből életfogytiglan tartó szabadságvesztésre, teljes vagyonelkobzásra és a közügyek gyakorlásától 10 évre történő eltiltásra és lefokozásra enyhítette. Kucher a büntetését 1956. augusztus 16-áig töltötte, amikor szabadlábra helyezték.
Szabadulása után a Danuviánál helyezkedett el, ahol továbbra is fegyverek tervezésével és gyártásával foglalkozott. Részvétele a magyar gyártású Kalasnyikovok változatainak tervezésében egyelőre valószínűsíthető, de bizonyítékot ez idáig nem találtunk rá. Remek sport- és vadászfegyvereket tervezett. Kabalagyűrűje minden új fegyver kipróbálásakor vele volt. Büszke volt rá, hogy minden általa tervezett prototípus fegyver már az első próbalövés alkalmával működött. Meghurcoltatása azonban örökre nyomott hagyott benne.
Az idős mester irodájában 1970 körül
1976 júniusában méltánytalanul mellőzötten, elfeledve halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Honvédelmi Miniszter 90/1992. számú parancsában, az 1953-as ítéletben szereplő lefokozást, mint törvénysértő intézkedést hatályon kívül helyezte, Kucher József őrnagyi rendfokozatát helyreállította és posztumusz ezredessé léptette elő.
