Vinkler Mihály 1926. november 1-jén született a Debrecen melletti Józsán. Szülei földművesek voltak. Saját földterületük nem volt elég ahhoz, hogy megéljenek belőle, így rendszeresen vállaltak napszámos munkát is. Elemi iskoláit Józsán végezte, majd a debreceni piarista gimnáziumba került. Tandíjmentesen járt iskolába, és 1946-ban itt érettségizett jeles eredménnyel.
Gimnáziumi évei alatt tagja volt a cserkészcsapatnak, majd a levente egyesületnek is. 1946-ban felvették a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára. 1947-től már HM-ösztöndíjas, majd 1949-ben jelentkezett a honvéd kollégiumba.
A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után 1950 szeptemberétől kezdett el dolgozni a Haditechnikai Intézetben mint tudományos előadó. Egyik első munkája a páncélromboló rakéta 68 és 94 mm-es változatának kifejlesztése volt. Ebben az időszakban sem ő, sem más nem rendelkezett elegendő szakmai ismerettel és gyakorlattal egy ilyen fegyver fejlesztéséhez. 1957 és 1960 között elvégezte a BME hőerőgép tagozatán a gépjármű ágazatot is, és ezzel kétdiplomás fejlesztőmérnöke lett a HTI-nek. Két és fél éven keresztül töltötte be a HTI Tudományos Műszaki Tanács titkári beosztását, majd 1960-tól öt éven át a HTI szakosztályvezetője volt.
1964. október 19-én vezetésével a Táborfalvai Lőkísérleti Állomáson vizsgálatot hajtottak végre egy, a Gázgyár által tervezett kísérleti gázpalackkal, mely váratlanul felrobbant. A robbanás következtében Vinkler Mihály mérnök őrnagy és a Gázgyár mérnöke a helyszínen életét vesztette. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
1964-ben készült el Földmunkák végzése robbantás végrehajtásával című tanulmánya, melynek éppen kiadását készítették elő a Haditechnikai Intézet 27. kiadványaként Vinkler Mihály mérnök-őrnagy szakmai feladat végrehajtása közben életét vesztette.
A szerző, a tanulmány bevezetőjében a következőképpen fogalmaz:
"A robbantás mint ipari termelési eljárás leginkább a bányászatban terjedt el; ott az egyre inkább háttérbe szoruló kézi és a korszerűbb gépi jövesztésen kívül jelenleg is fontos anyagmegbontó módszer. Az eljárás katonai célú földmunkákban való felhasználásával eddig keveset foglalkoztak. Jelenleg sincs iránta olyan érdeklődés, amilyenre joggal tarthatna számot, pedig a mai háborúkban előálló, igen kiterjedt méretű földmunkák kellő időben való elvégzése nagy nehézségeket okoz; az ezzel kapcsolatos kérdések megoldását a robbantás felhasználása lényegesen elősegítené, megkönnyítené."
A tanulmányt aMagyar Katonai Logisztikai Egyesület beszkennelte és elérhetővé tette a honlapjukon.
https://drive.google.com/file/d/1fxX3uuSLDSawCf4EUiSJ0IIL3UldH6It/view
