Misnay József

Misnay József hmtk. ezredes

fejlesztő mérnök

Misnay József 1904. augusztus 13-án született Budafokon. Középiskoláinak befejezése után a Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait.

1926. augusztus 20-án avatták tisztté. 1928-ig a Magyar Királyi Rendõrújonc-iskola (RUISK) II. osztályánál (vasútépítõ zászlóalj) teljesít szolgálatot, majd három évig a Központi altisztképzõ és karpaszományos, vállpaszományos iskolában tanít. 1931-tõl négy évig tanít elõbb a Ludovika Akadémián, majd a Bolyai Mûszaki Akadémián. 1935 és 1938 között tanul, majd diplomázik a Magyar Királyi József nádor Mûszaki Egyetem mérnöki tagozatán.

1938-tól 1944-ig dolgozik a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézetben. 1942-re teszi le az összes hadimûszaki törzskari (hmtk.) vizsgát kiváló eredménnyel és 1. rangsorolással. A Bolyai Akadémián a mûszaki tudományok elõadásában nyújtott teljesítményéért Bronz érdeméremmel, a Délvidék és Kárpátalja hídjainak helyreállításáért és építéséért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Nem tudni pontosan, mikortól kezdve foglalkozott egy új típusú kumulatív hatáson alapuló akna kifejlesztésén, de 1942-bõl fennmaradt egy hadimûszaki törzskari elõadása az „üreges töltetekrõl”, és ezzel megalapozta elsõségét egy addig ismeretlen területen. Az eredményekre felfigyelt dr. Hubert Schardin német professzor is, aki szintén foglalkozott a hatás vizsgálatával és a jelenség elméletével. Eredményeik elismeréseképpen a jelenségrõl az angolszász szakirodalom Misnay-Schardin effektus néven emlékezik meg. A kísérletei során sikerült a páncélokat nagyobb távolságról átrobbantani. A kísérletek eredményeképpen rendszeresítésre került a LÖTAK (lövõ tányérakna) és a 43M. magyar kumulatív harckocsi elleni akna. A LÕTAK volt a világon az elsõ akna, melyet az oldalpáncél átrobbantására alkalmaztak.

1945-ben a HTI állományával nyugat felé vonul vissza, ahol az alakulat egy része szétszéled. Cseh és német területen próbálta átvészelni a háború végkifejletét. 1945 tavaszán már német területen kémgyanú miatt német fogságba kerül, és amerikaiak szabadítják ki. (Ez valószínûleg csak az igazolóbizottságnak szóló mese.)

1945. október 10-én jelentkezik szolgálatra az új Magyar Honvédségbe, és december 10-ei hatállyal fel is veszik. 1948 októberében kerül vissza a Haditechnikai Intézet állományába hmtk. alezredesi rendfokozattal. Folytatja a LÕTAK fejlesztését, de az eredményekrõl nem maradt fenn adat. Kísérletek folytak még a trotil ágyúval és a kumulatív puskagránáttal is. Az eredményeinek köszönhetõen feljebb emelkedett a ranglétrán, ezredessé léptették elõ. 1950-tõl már nagy a bizalmatlanság a volt magyar királyi honvédtisztekkel szemben. A hadseregbõl történõ eltávolítását már a kiemelkedõ szakmai tudása és képességei sem akadályozhatták meg. 1950 második felében nyugdíjazták. További sorsáról nincsenek adataink.

Hajdú Ferenc - Sárhidai Gyula: A Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézettől a HM Technológiai Hivatalig (HM Technológiai Hivatal, 2005)

Szervezeti egységek: