82 mm repesz-kumulatív aknagránát

A HM Haditechnikai Intézet (HTI) fejlesztette ki és vizsgálta be a páncélozott célok megsemmisítésére alkalmas 82 mm repesz-kumulatív gránátokat. A fejlesztés célja olyan új aknalőszer létrehozása volt, amely az érvényes lőtáblázatok felhasználásával kilőhető mind az automata, mind a hagyományos aknavetőkből, s amely a repeszhatás megtartása mellett felhasználható páncélozott célok leküz-désére is. A kifejlesztett gránát tömege 3,1 kg, a páncélátütő képessége 100 mm volt. A minták gyártása az akkori Mechanikai Műveknél történt.

Az 1970-es években általánosan használt (a Magyar Honvédség a mai napig ez a típust használja) 82 mm-es, szovjet újfajta tízszárnyú repesz aknagránát (szabályzatban használt neve: 82 mm-es javított gyártmányú tízszárnyú repesz aknagránát - O-832DU) fejgyújtóval, általában egybeöntött aknatesttel, TNT alapú robbanóanyaggal és testbe csavart stabilizátor-ral rendelkezett. Fő hiányosságuk az, hogy alkalmatlanok páncélozott célok leküzdésére. A Magyar Néphadseregben abban az időben rendszerben lévő és alkalmazott fejgyújtók (M6, M12 stb.) lapos becsapódási szögek esetén állva maradnak, nem működnek, mivel nincs oldalütő szerkezetük. A cél egy olyan aknagránát kifejlesztése volt, amely alkalmas közvetlen és közvetett irányzással a páncélozott célok leküzdésére és egyaránt alkalmazha¬tó automata (pl. 82 mm-es 2B9M „Vasziljok") és hagyományos aknavetők (pl. 82 mm-es 37M) gránátjaként. Rendelkezik a páncéltestek átütésére alkalmas kumulatív kúppal, oldalütő szerkezettel ellátott fenékgyújtóval és a repeszhatás megtartása érdekében vastagfalú testtel.

A repesz-kumulatív aknagránát páncélozott célok, betonerődök, gyengén fedett és fedetlen élőerők leküzdésére, megsemmisítésére szolgál. A repesz-kumulatív aknagránát kumulatív béléskúppal, gáznyomásra kibiztosító mechanikus fenékgyújtóval, nagy energiájú robbanóanyag préstestekkel (hexogén, nitropenta alapú) és az emelési magasságot, valamint a kumulatív működést segítő rugalmas ballisztikai csúccsal van szerelve.

AZ AKNAGRÁNÁT FELÉPÍTÉSE

A repesz-kumulatív aknagránát acél, vagy öntöttvas testű, osztott kivitelű (alsó test és felső test) és vastag falú. Az alsó test furattal rendelkezik a fenékgyújtó befogadására. A test tartalmazza a kumulatív béléskúpot, a DC-1M oldalütőszerkezettel ellátott gáznyomás kibiztosítású mechanikus fenékgyújtót és a nagy energiájú Á-IX-1 hexogén robbanóanyagot. A gránát kumulatív hatást és a ballisztikai alaktényező megtartását biztosító rugalmas fém, vagy műanyag ballisztikai csúccsal van szerelve. A rugalmas ballisztikai csúcs és az osztott test alkalmazásával lehetővé vált a gáznyomás kibiztosítású mechanikus gyújtó felhasználása, amely a drága piezoelektromos gyújtók alkalmazását feleslegessé tette. Az aknagránátba szerkezetileg ugyanaz a felépítésű gyújtó került alkalmazásra, mint az 7,62 mm-es AMP puskagránátlövő gépkarabélyhoz fejlesztett PGR repesz és PGK kumulatív puskagránátban alkalmaztak. A gyújtó az eredeti lengyel gyártású DC-1 jelű lengyel konstrukció magyar gyártású változata. Innen van az „M" jelölés benne. A gyújtó egyébként magyar gyártású volt és a budapesti Ganz Közlekedési Mérőműszerek Gyára gyártotta.

Az akna célba csapódásakor ugyanis a rugalmas ballisztikai csúcs kön-nyen deformálódik és megakadályozza, hogy a kumulatív sugár kialakulásáig, a robbanóanyagban repedések, törések keletkezzenek, ami a kumulatív hatást lerontaná.

A rugalmas ballisztikai csúcs külső formája megegyezik az abban az időben a repeszgránáthoz rendszeresített gyújtó külső formájával. Ez egyrészt biztosítja a kumulatív hatáshoz szükséges optimális emelési magasságot, másrészt lehetővé vált az eszközhöz használt gránát ballisztikai tényezőjének megtartása. Természetesen ehhez hozzájárult az osztott testszerkezet is, amely lehetővé tette a tömeg és a súlypont helyének eredeti értéken való megtartását.

A rugalmas ballisztikai csúcs menettel csatlakozik a felső testhez. Az alsó test szintén menettel csatlakozik a felső testhez. Ez a menetes csatlakozás egyben rögzíti (megfogja) az ellenkúpot, valamint a kumulatív béléskúpot. Az alsó testben helyezkednek el a nagy energiájú robbanóanyagból sajtolt préstestek (hexogén, nitropenta alapú stb.), az árnyékoló tárcsa és a detonátor a gyutaccsal. Az alsó test átmenő menetes furatába helyezkedik el a gáznyomásra kibiztosító mechanikus gyújtó a csappantyúval. Az alsó testhez külső menettel csatlakozik a forgácsolt vagy öntöttvas kivitelű stabilizátor, amelyben az indítótöltény helyezkedik el. A menetcsatlakozás tömítését, valamint a gyújtó biztonságos működését a réztárcsa biztosítja. A furatok a lőporgázok bevezetésére szolgálnak a gáznyomásra kibiztosító mechanikus gyújtóhoz. A stabilizátort körülveszik a hajítótöltetek. Az indítótöltény magában is felhasználható, mert az általa létrehozott gáznyomás és gyorsulás biztosítja a gyújtó helyes működését.

A megvalósított konstrukció egyidejűleg biztosít jelentős kumulatív és repeszhatást, felhasználva a nagy energiájú robbanóanyagokat. Az osztott felső és alsó test lehetővé tette az adott hosszméreteken belül - ami az automata aknavetőnél elengedhetetlen követelmény - a gáznyomás kibiztosítású mechanikus gyújtó elhelyezését. Ez a gyújtó (DC-1M típusú) oldalütő szerkezettel is el van látva, amely a lapos szögű becsapódás esetén is biztosítja a tökéletes működést.

A repesz-kumulatív gránát az eredeti lőtáblák felhasználásával lőhető, mind hagyományos, mind automata aknavetőből, bármely jelenleg rendszeresített hajító-töltettel

AZ AKNAGRÁNÁT GYÚJTÁS! FOLYAMATA (AKNAGRÁNÁT MŰKÖDÉSE)

Lövéskor az aknavető ütőszege ráüt az indítótöltény csappantyújára, amely begyújtja az indítótöltényben lévő lőportöltetet. A keletkező lőporgázok a stabilizátor furatain keresztül begyújtják a stabilizátort körülvevő hajító-töltetet. Az indítótöltény és a hajító-töltetből keletkező lőporgázok egyrészt megfelelő sebességre felgyorsítják a repesz-kumulatív aknagránátot, valamint a furatokon keresztül kibiztosítják (élesre vagy működésre állítják) a gáznyomásra kibiztosító mechanikus gyújtót.

A gyújtó belső működése a kilövéstől a gáznyomás ha-tására a hüvely (5) a drót (6) végeit elnyírva lesüllyed. Ezzel egy időben a feltekert spirálrugó (4) a gyújtóház kiszélese¬dő részében rugalmasságánál fogva széttekeredik. Közben az indítótöltény lőporgáza a gyújtóház alján található lemezeket benyomja és ezzel az alsó rudat (9) és a felső rudat (8) a gyújtótestbe löki, aminek a feje a drótot (6) meggörbítve felemelkedik. Mivel a lemezek deformációja maradandó, a rudazat abban a helyzetben rögzül. A felső rúd (8) ponto¬san illeszkedik az oldalütő (7) furatába, ezért az oldalütő is élesítette vált. Ez a folyamat a lövegcsőtől számítva mint-egy 15 m-en következik be (a lepelbiztonság 10 m).

 

82 mm repesz-kumulativ aknagránát

 

1. csappantyú; 2. fedő; 3. rugó; 4. spirálrugó; 5. hüvely; 6. drót; 7. oldalütő; 8. felső rúd; 9. alsó rúd; 10. alsó gyújtóház; 11. ütőtest; 12. ütőszeg

Célba csapódáskor - miközben a rugalmas ballisztikai csúcs deformálódik - a gáznyomásra kibiztosító mechanikus gyújtó működésbe lép olyan módon, hogy a lassulásból adódó tehetetlenségi erő hatására az ütőtest (11) az ütőszeggel (12) előrevág, legyőzi a rugó (3) ellenállását és a csappantyúba (1) szúr. Kis szögű (ferde) becsapódáskor az oldalütő (7) a tehetetlensége és ferde illeszkedési felüle¬tei miatt az ütőtestet (11) felfelé nyomja. Az (12) ütőszeg a csappantyúba (1) szúr. Ez a folyamat iniciálja a detonátort, amely felrobbantja a préstesteket. A robbantás hatására az üreges robbanótöltet következtében egyrészt kialakul a kumulatív sugár, amely a páncélozott célt átüti, másrészt a vastag falú felső és alsó testből létrejövő repeszek biztosítják a megfelelő repeszhatást.

AZ AKNAGRÁNÁT FEJLESZTÉSÉNEK UTÓÉLETE

Az aknagránát végső típusmegnevezése 82 mm-es BEKM típusú repesz-kumulatív aknagránát lett. A típusmegnevezés az aknagránát-konstruktőrök vezetéknevének kezdő¬betűiből kapta a nevét: Berkesi Attila (Mechanikai Művek), Elek Tibor dr. (Haditechnikai Intézet), Kocsis Ferenc (Haditechnikai Intézet), Molnár László dr. (Mechanikai Művek). 1993 novemberében a lőszer a 82 mm-es DE-82 mm-es aknavetővel együtt az Egyesült Államokban sikeres bemutató keretében átütötte egy M4-es Sherman harckocsi tetőpáncélját. Később ennek a bemutatónak a sikerén felbuzdulva, egy esetleges amerikai, vagy nyugati exportlehetőség reményében, a 81 mm-es automata aknavető kifejlesztésével párhuzamosan az aknagránát vezetőgyűrű alapméretének és tűrésének értékét úgy határozták meg, hogy az aknagránát a NATO-szabvány szerinti 81 mm-es űrméretű aknavetőkből is kilőhető legyen.

De ugyanúgy, ahogy a 82 vagy 81 mm-es DE típusú aknavetőből, úgy a lőszerből sem sikerült sikeres exportüzletet kötni. A lőszerből készült vizsgálati és „0" sorozatú lőszereket leszámítva, egyedül az USA-ban tartott bemutatóra készült el egy sorozat. Ez teljes egészében felhasználásra került. A Magyar Honvédség készletében maradt maradék készletet 2014-ben segélyként átadták az Iraki Köztársaság részére.

(Sebők István)

Fejlesztésben részvevő osztályok:
Fejlesztésben részvevő mérnökök:

FansBRANDS

Eredeti Forma1 termékek